2011.10.29. 14:46
Kutyasuli 1. felvonás
Iszonyú rég nem írtam, holott történtek dolgok, amikről írhattam volna: részt vettem életem első Retriever Rescue találkozóján, sőt, a szervezésbe is besegíthettem, múlt szombaton hozzánk költözött Rose, a 7 éves, fekete, giganagy labrador mammer, és ma elkezdődött a kutyasuli. Ebben a bejegyzésben erről szeretnék mesélni, Rose-nak külön felvonást nyitok majd.
Tehát. Már tegnap izgatott voltam, nagyon vártam a mai napot, hogy végre elinduljunk egy új úton Tankival. Jól elterveztem, hogy a jutifalinak ajánlott sült májat majd elkészítem tegnap/péntek este, de aztán mivel 11-kor indultam el az irodából, örültem, hogy nem aludtam el a villamoson, így ma reggelre halasztottam a főzőcskét. Jól megpakolva jutival, nagyon időben (10:20-kor) indultunk el, hogy időben (10:40-re) odaérjük. Még jó, hogy bekalkuláltam némi eltévedést, ugyanis sikerült teljesen utolsónak regisztrálnom, mondjuk legalább nem volt sor :) 4 csoport indult, a kutyákat termetük szerint szétválogatták: törpe, közepes, picit nagyobb és gigggahatalmas. Besenyei Péter és moszkvai őrkutyái a gigggahatalmas csapatba kerültek, mi Pankival a közepes, "Optimum" csomagba. A legtöbb csapattárs még nagyon kis fiatal, messze Tanki a legbölcsebb, így volt nagy pörgés, sokszor kellett futnunk nekünk is, hogy kicsit kibillentsük a kuttyokat az őrületből. Az egyik futásnál sikerült is átesnem egy óriás uszkáron, aki aztán játszás közben hátulról a lábamnak csapódott, minek következtében ismét a földön találtam magam. Így elől-hátul dzsufáj és fájós lettem, nnnamindegy :)
Ez az első nap még főleg az ismerkedésé volt, megnézték, mennyire megy a behívás, az ül, mennyire szocializáltak a kutyák. A behívás nekünk remekül ment - mert máskor is remekül megy :) - és mert mivel ez új hely volt, Panka 3 m-nél messzebb sosem ment tőlem. Na így hívj be egy kutyát, aki mindig ott van melletted! :) Bemutatkoztunk, elmondtuk, ki miért jött, mesélt a csoportvezetőnk a klikkerről - amit frankón itthon is hagytam, nem is értem, miért nem jutott eszembe, hisz gyakorlatilag ők honosították meg Mo-on a klikkerképzést... Aztán hazajöttünk. Holnap 11-re ismét megyünk, játszós ruhában, időben elindulva - ma ugyanis annyit tekeregtem, hogy szerintem nem fogok egyből odatalálni..., mindezt 7 héten keresztül. Jövő vasárnap lesz Korom Gábor előadása - az egyik ilyen után döntöttem el, hogy tuti jövünk Pankával, annyira zseniális volt, tényleg mindenkinek csak ajánlani tudom!
Na holnap folyt. köv.!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.