Zsákbakutya 2013.01.03. 11:50

Ezer éve

Kb. ezer éve nem írtam Pankáról. Ennek nagyjából az az oka, hogy Pankával minden rendben, él, mint hal a vízben, nincs vele különösebben gond, bár az utcai zabálásait nagyon nem szeretem. Pláne, mióta az egyik Retriever Rescue-s kutyánk emiatt pusztult el. El is határoztam, hogy erre nagyobb hangsúlyt kellene fektetnem, mindenképp le kell szoktatnom Pankát erről, a saját érdekében is. Mivel úgy néz ki, Ritával fogunk járni suliba megfigyelőnek, remélem az ad majd annyi motivációt, hogy véghez is tudjam vinni. Nem hiszem, hogy további tippekre és trükkökre lenne szükségem, sajnos azt már tudom, mit kellene csinálnom, csak eddig elkényelmeskedtem a dolgot, meg néha már tényleg belefáradtam a folyamatos fegyelmezésbe. Meg persze a kis szaros sem volt jó hatással a türelmemre, de sajnos ebbe nem lehet beletörődni. Főleg, hogy a mellettünk lévő Tűzliliom parkban néha nyers csirke belsőségeket találok esténként. Nem tudom, ki ez az állat, aki azt gondolja, ezzel jót tesz, mindenesetre én szorgalmasan összeszedem és kidobom az összest - jobb esetben, még mielőtt Panka nekiáll lakmározni. Addig eljutottam már, hogy ki tudom kiabálni a szájából a falatot, az esetek 90%-ban szépen kiköpi. A maradék 10%-nál túl messze vagyok :(

Más. Túléltük az idei szilvesztert is, ismét nagy élmény volt. Több dolgot sem értek ezzel az őrülettel kapcsolatban:

- mire jó, hogy durrogtatnak?

- mire jó elkölteni nem kevés pénzt erre a durrogtatásra?

- a kutyás gazdik miért nem bírják felfogni, hogy a kutyáknak ez rossz, nagyon megijednek tőle, világgá is szaladnak sokszor félelmükben - amit amúgy meg tudnának előzni, ha csak 1 napra beengednék őket a házukba. 1 nap, egész évben. Nem hiszem, hogy akkora nagy áldozat lenne ez, de mindegy.

Szerencsére a kis Törpének már nem kellett végignéznie Panka rettegését, nem tudta eltanulni a rossz reakciót, ugyanis még 30-án gazdához költözött. Helyette viszont érkezett egy Daisy nevű gyönyörűség, egy igazán apró méretű labilány, akinek a teste egy jó részéről hiányzik a szőr, úgy néz ki hormonproblémák miatt. Úgy volt, hogy csak 2-ig marad nálam, de annyira kedves, aranyos, tündérbogár, gyönyörű, és kint amúgy is dzsekit kell viselnie, hogy megszavaztam magammal, nálam marad. Így teljesült az álmom: iker lányaim vannak :) Hasonló szín, hasonló alkat, hasonló méret, ugyanolyan nyakörv, póráz és dzseki. Kell ennél több? :D

A bejegyzés trackback címe:

https://zsakbakutya.blog.hu/api/trackback/id/tr14994287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Congo 2013.01.06. 21:20:14

Sziasztok!
Most vagyok itt először és igazából nem a cikkre szeretnék reagálni, hanem elmesélni a szomorú történetemet, mert nem tudom, mit tehetek az orvosi közönnyel és nemtörődömséggel szemben.
Egészen jan 3-ig két gyönyörű kutya tulajdonosa voltam. Az egyik egy kan Cane Corso (6,5 éves), a másik egy mentett Argentin Dog (5,5 év körüli), aki kislány.
A történet este dec. 31-én kezdődött, amikor is Congo (a Cane Corso) vonyítva beszaladt a lakásba és több órán keresztül nyüszített szerencsétlen öcsémnek, aki akkor vigyázott a kutyákra, mert mi épp külföldön voltunk. Riadtan hívott, hogy a kutya nyüszít, vonyít es rohangál ki-be a lakásból/ban. Szegény, 2 órás telefonálgatás után sikerült nagy nehezen találni egy taxist (ezúton is nagyon nagy hála neki), aki elvitte a Lehel úti Állatklinikára, ahol is Dr.Hargitay András fogadta és anélkül, hogy egyáltalán hozzáért volna a kutyához, megállapította, hogy a kutya depressziós, mert ahogy az Anamnesisben leírta "korábban nyugtalan volt, de most már lenyugodott". Mindezt úgy, hogy az öcsém mondta neki, hogy fájdalmai vannak, mert úgy nyüszít és vonyít, mint akit ütnek/vágnak és felírt neki egy nyugtatót. Se egy ultrahang, se egy röntgen! Elsején a kutya ugyanolyan levert volt és nem evett semmit, mint 31én, azaz, az állapota rosszabb lett, csak még párosult hozzá kábultság, a gyógyszernek hála. Másodikán este hazaértünk, a kutya menni alig bírt, bepakoltam az autóba és irány ismét az Állatkórház (a saját orvosa este 11-kor már nem rendelt) aznap már Dr. Péterhegyi Csanád volt a kezelőorvos, aki már vette a fáradságot és elkezdte megvizsgálni - megtapogatta, vért vett, infúzióra kötötte, megmérte a lázát(39,4), bár a röntgent ő sem találta indokoltnak és az ultrahangra pedig azt mondta, hogy arra be kell jelentkezni... milyen kórház ez, ahol egy sürgős esetnél időpontot kell kérni?! Az infúzió és a lázcsillapító hatására a kutya egy kicsit felélénkült és hazaengedtek azzal, hogy másnap megjön a vérvizsgálat eredménye és azzal menjünk el orvosához. Harmadikán 1-2 óra körül megjött a vérvizsgálat eredménye, ami kimutatta, hogy a kutyának belső gyulladása van. Elmentünk 4 órakor a saját állatorvosához dr. Wladár-hoz, ahol az eredmények láttán azonnal ultrahangra és röntgenre vittük a kutyust, ami megállapította, hogy többszörösére nőtt a gyomra és tele van gázzal a hasa. Ennek következtében az azonnali műtét mellett döntött. Este 7-kor felnyitották, szerencsétlen kutyának a gyomra kilyukadt és gyakorlatilag 90%-ban elüszkösödött, a belei bevéreztek, egyszóval menthetetlenné vált, az az iszonyú erős kutya! 9 órakor elaltattuk. Ennyit a száraz tényekről, most az érzelmi oldal jön: hogy lehetséges az, hogy egy állatorvos ennyire érzéketlen és nemtörődő, hogy vizsgálat nélkül kijelenti, hogy a kutya depressziós és semmi baja, továbbá milyen kórház az olyan, ahol egy súlyos tünetekkel érkező beteg kutya nem kap megfelelő ellátást, csak időpontra?! Igen, vádolom az orvost, Dr. Hargitay Andrást nulla empátiával, hozzá nem értéssel és állatkínzással, amiért elengedett egy szenvedő és beteg kutyát vizsgálat nélkül, hibás diagnózissal, ami neki köszönhetően végül a kutya halálához vezetett!
Szeretném megköszönni a Wladár Kisállatklinika orvosainak, hogy magas szintű szakmai tudásukkal álltak rendelkezésünkre!
Ha valaki tudja a módját és mikéntjét, hogy ezt a magát orvosnak nevező hentest hogyan lehet felelősségre vonni, azt nagyon megköszönném!.
GB

Zsákbakutya 2013.01.09. 13:06:08

Szia!

Szomorúan olvastam a történeted, részvétem a kutyus miatt. Azt ajánlanám vedd fel a kapcsolatot a Facebookon az Állatjogi Klinikával, ők többet tudnak mondani a lehetőségekről. Illetve ha kérdezik ismerősök, tanácsold el őket a Lehet útról. Sajnos én is hallottam már rosszakat a helyről, én sem szoktam ajánlani senkinek sem.
Üdv,
Judit
süti beállítások módosítása