Mióta ismét dolgozom, egyrészt sajnos nincs időm annyit Pankázni, másrészt nem nagyon történik említésre méltó dolog. Azért összefoglalva az elmúlt hét eseményeit: pénteken voltunk a Kertemben, természetesen Pankával. Jófej volt, el lehetett engedni, csak minimálisan kuncsizott és porszívózott, a többi kutyával kedvesen ismerkedett. Mikor a legkisebb helyiségbe távoztam, megkértem Zolit, hogy fogja meg. Hát, nem sikerült neki teljesen, Panka túljárt az eszén és meglógott, azaz követett minket. Nagyon ügyesen átvágott a tömegen és egyenesen a mosdókhoz jött. Hiába no, a kutyák szaglása tényleg jobb, sok emberen keresztül is megtalál - vagy én vagyok ennyire büdös??? :D

A Kertem után csónakáztunk 1 órát, a lehetőséget kihasználva leteszteltük Pankát csónakra, gondolva a nyár végi kajaktúrára is. Nos, bízom benne, hogy a túrakajakot jobban fogja viselni, mint a városligeti ladikot, mert abban nagyon nem érezte magát biztonságban, állandóan kifelé kandikált - vagy ki akart ugrani, vagy csak közelebbről szerette volna megszemlélni a vízben kiállított kreációkat. Mindenesetre rettenetesen idegesítő volt, így a "túra" felénél mi kiszálltunk és visszasétáltunk a stéghez bevárva a többieket.

Szombaton aztán ismét sok kutyával találkoztunk, az egyik ismerősömnél volt ebtalálka. Ott már kevésbé volt felszabadult a lány, a sok ember, vagy a sok kutya miatt kissé beszari lett, alig mozdult el mellőlem. Egyébként nem volt vele semmi gond, bár a díszkövet simán lepisilte - városi kutya, itt a IX. kerületben szinte csak díszburkolat van... Áztatta a lábait a tejes ládában, napozott, míg a többi kutya az árnyékba menekült, kicsit kuncsizott, kicsit kapott kaját is, aztán este hatalmasat aludt kipihenve a nap fáradalmait.

A napirendet tartjuk, legnagyobb meglepetésemre minden reggel fel bírok kelni - tudom, hogy muszáj, így ez nem opció -, hogy lemenjünk a Duna-partra futni. Aztán indulás előtt még a gyors pisiszünet, és ha szerencsém van, akkor Tesó délután még leviszi Tankert egy rövid egészségügyire, hogy mire én hazaérek ne durranjon szét szegénynek a húgyhólyagja. A kora esti/késő délutáni séta nagyban függ az eb igényétől, ha látom rajta, hogy zizi, akkor nagyobb kört megyünk, viszont ha nem tudta a reggeli korán kelést kipihenni és kókadt, akkor kisebbet. De szépen beállt, bár még mindig nagyonagyon bízom benne, hogy be fogom tudni vinni az irodába megmutatva, hogy az office dog mekkora találmány! :)

Na most indulunk, ismét megyünk a Kertembe, ám ezúttal taktikusan tele pocakkal viszem Pankát, hátha így kicsit nyugodtabban fogja tűrni az illatokat és ingereket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.