Az elmúlt pár napban 2 dolog miatt nem nagyon írtam: egyrészt, mert kb. annyit tudtam volna írni, hogy még mindig gondok vannak a séta közbeni nassolással, és ez felettébb gusztustalan. Alig várom, hogy a kutyasuliban megtanítsák nekem, hogyan szoktathatom le erről Pankát - és ha már ismerem a módszert, Scottnál is meg fogom próbálni, mert ő is hasonló nagy ínyenc.

A másik ok ennél sokkal kellemesebb: a teljes hétvégét a Gyerekszigeten töltöttem a Retriever Rescue csapatával. Péntek délután-este még volt egy kis rohanás, mire elkészítettem a kutyák plakátjait, szépre formáztam a tesztet, elmentem nyomtatni és lamináltatni, valamint beszereztem a 12 db teniszlabdát, amire egyáltalán nem volt szükség :) Aztán szombat reggel 8.45-kor már ott tobzódtunk a Szigeten, lelkesen, 100%-osan felkészülten a legrosszabbakra. Legalábbis nekem voltak negatív előítéleteim a látogatókkal kapcsolatban. Szerencsére nem volt olyan rossz, mint gondoltam, bár néhány ingyenélőt így is sikerült összeszednünk. Az adományok gyűjtését csak erősen diszkréten folytathattuk, így nem is sikerült jelentős összegre szert tennünk, de szerintem itt nem is ez volt a cél. Örökbefogadható kutyák közül is csak Hettykét vittük ki, a többi 3-4 mind már gazdis, jól nevelt kutya volt, így az egyetlen cél, amit elérhettünk (vagy legalábbis én arra számítottam), az a szemléletformálás és információosztás. Főleg a Gyerekszigethez hasonló ingyenes rendezvények közönségénél vannak borzalmas tévhitek a kutyákkal és azok tartásával kapcsolatban, így reményeim szerint a kitöltött pár 10 db teszt és a hibák megbeszélése ültetett némi írmagot a (leendő) gazdik fejébe.

Egyébként még mindig megdöbbenek, hogy az emberek mire képesek az ingyen cuccokért. A tesztek kitöltőinek és azoknak, akik rajzoltak valami kutyás dolgot, olcsó, egyesével csomagolt cukorkát adtunk. Eme hatalmas értékű csereárunak köszönhetően olyan kiskölykök is kitöltötték a tesztet, akik nyilvánvalóan pont lesz*rják a kutyákat és a felelős állattartást, csak a cukorka kellett nekik.

Szerencsére volt azonban jó élmény is, ebből is látszik mennyire nagy a szórás a látogatók között. Két kedvenc családom volt; az egyik kislány az apukájával még szombat délelőtt érkezett. A kislány, aki azt hiszem olyan 10-12 év körüli lehetett, teljesen egyedül, nagyon kevés segítséggel töltötte ki a tesztet, és a fontosabb kérdésekre súgás nélkül is tudta a helyes választ. Irtó büszke voltam rá, nagyon meg is dicsértem! Hozzá hasonló gyerekeknek boldogan adnék kutyát, mert neki van annyi értelmi és érzelmi intelligenciája, hogy nagyon jó gazdája lesz/lenne bármilyen állatkának.

A másik kedvenc családom egy hölgy és a fia volt, akik sok év várakozás és felkészülés után döntöttek úgy, hogy immár megértek az újabb kutyára. A fiú szintén 10-12 lehetett, hatalmas háttértudással a kutyák származását, nevelését illetően. Nagyon komolyan gondolta az örökbefogadást, teljes értékű felnőttként lehetett kezelni. Ők kölyökkutyát szerettek volna, és most történetesen van is egy alomnyi vélhetően fajtatiszta labrador kölykünk, de természetesen hatalmas sorokban kígyóznak a gazdijelöltek az "ingyen kölykökért". Megértették a feltételeket, néhány tévhitet náluk is helyre raktunk, és bízom benne, hogy felelős döntést fognak hozni még akkor is, ha esetleg nem ők kapják az egyik lurkót - azaz nem fognak 25.000 Ft-ért törzskönyv nélküli, parkolóban átadott kiskutyát venni nyilvánvalóan szaporítótól.

Sajnos a fenti két családból van kevesebb, de hiszem, hogy a kellő tájékoztatás meghozza gyümölcsét, és egyre több ember fog kutyaként tekinteni a kutyára, és nem házőrző robotként, vagy a másik véglet, plüsskutyaként.

A tesztet beillesztem ide is, a kis piros ceruzámmal szívesen javítom, ha kitöltitek! :D

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.