És Panka fut. Előttem, utánam, mellettem. Merthogy még mindig futunk, holott a Kutyafutta 2012 még kicsit odébb van. De úgy voltam vele, hogy ha már így "belejöttünk", akkor ne hagyjuk abba - legalább van egy kis rendszer a napjaimban. Mondjuk a hétvégét pont kihagytuk, de ma reggel megmásfélszereztem az adagot, szerintem most futottam le a kb. Kutyafutta távot. Kicsit döcögősen kezdtem, de aztán belelendültem és még élveztem is. És rájöttem, hogy árnyékban sokkal könnyebb futni, mint a tűző napon. Ha fel bírnék kelni hamarabb, illetve el bírnék indulni 8 előtt, akkor lehet kevésbé kezdenék el szédülni egy idő után... Na mindegy, lényeg, hogy mozgunk kicsit. Remélem ez a mozgás rám is hasonló hatással lesz, mint Pankára - többen megjegyezték ugyanis, hogy szerintük fogyott a kutya. Lehet van benne valami, mostanában lesz aktuális a következő állatorvosi vizit, akkor majd lemérjük.

Ja, mikor már a levezető sétát róttuk, elhaladt mellettem egy futó lány. Panka előtte elkezdett kocogni - gyakran futunk libasorban -, és hiába fütyültem, rám sem bagózott. Aztán egyszer megállt, bevárta a futó lányt, majd zavarodottan nézett, hogy de hát az nem a gazdi! Nagyon cuki volt, ahogy hirtelen nem tudta hova tenni a dolgot! Persze aztán füttyentettem neki még egyet, akkor észrevett, és eszeveszett boldogan robogott vissza hozzám. Nagyon kis mókás volt.

Most teljesen kinyúlva alszik a szőnyegen. Reggeli mozgásigény kipipálva.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.