Vasárnap délután írt a Retrieverhelpes Fruzsi, hogy Gini hazakerült. Borinak hívják, 8 éves, vannak ízületi problémái, egy golden társa és kinti kutya. 1-jén veszett el, tehát csak pár órát tölthetett az utcán. 3 hétig nem keresték, ami NAGYON furcsa, megtalálásakor 24 kg volt, ami szintén NAGYON furcsa, de mikor a kutya meglátta a gazdikat, állítólag éveket fiatalodva 4 lábon ugrált boldogságában. A költségeket meg fogják téríteni - kíváncsi leszek én arra... -, és az ízületi dolgai miatt be fogják engedni a lakásba, ugyanis a hideg nem nagy barátja ennek a betegségnek.

Egyik szemem ismét nevet, mert a kutya boldog, visszakerült a falkájába, a másik viszont sír, mert nem hiszem, hogy eleget foglalkoznak, törődnek vele. Bár mivel - szintén állítólag - voltak még az Állatorvosi Egyetemen is a bajaival, biztos, hogy legalább valamennyire próbálnak rajta segíteni. A 24 kg-ra az egyetlen magyarázat az orvosi javallat, mert egy ízületi bántalmaktól szenvedő kutyának a legjobb, ha vékony, vagy tiszta izom. Nem hiszem, hogy fogunk híreket kapni róla, tehát az én szempontomból ez volt a legrosszabb végkimenetel.

Légy boldog Bori, és azért ne felejts el minket! Mi nem fogunk, az tuti!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.