2013. augusztus 16-án volt 3 éve, hogy Panka hozzánk költözött. Bízom benne, hogy nem bánta meg, mert mi nagyon nem! Legalábbis én nagyon-nagyon nem :) Nem vagyok jó kutyatorta sütésben, plusz Zolinak is arra a hétvégére esett a szülinapja, és ő emeletes tortát kapott, így Pankának csak egy marhanagy ágy és egy 4 napos Tisza parti hétvége jutott. Persze neki majdnem mindegy, hova megyünk, csak menjünk és engedjük be őt is a házba, ne kelljen az udvaron dekkolnia. Több kívánsága nincs :)

Gyors helyzetjelentés egyébként: nyáron velünk lakott Luca, a majdnemlabilány, aki teljesen elrabolt a szívem, azóta is mindig mosolygok, mikor eszembe jut, milyen szépen, módszeresen pakolta ki a hűtőt és ette meg a hétvégén kapott 1 teljes hétre elegendő "hazai" ellátmányt. Nyilván Panka is besegített neki - pláne, hogy azóta már ő is csinált hasonlót, olllyan büszke voltam rá!! :) Luca után volt egy igen rövid, 2 hetes Sushi minigolden lányunk, aki ahogy lejárt a 14 nap, ment is gazdához. Sushit is beelőzte Elinor, aki 1 hetet töltött nálam. Utólag belegondolva lehet jobb lett volna, ha picit tovább marad, mert szegény gazdiknak van gondjuk vele - álvemhesség, plusz valószínűleg közvetlenül tüzelés előtt lett ivartalanítva, ezért most még csepegtet, szóval nem egyszerű. De egyébként ő is szuper helyre került, láncról kanapéra 2 hét leforgása alatt. Le a kalappal :)

És néhány mondat Pankáról is: idén is voltunk vele a Gyerek Szigeten, bár nem annyira szerette az első hétvégét, így a másodikra ki sem vittem. Többször mentünk kirándulni is, néhányról képes beszámoló is készült, lentebb berakok néhány fotót. De ami talán ezeknél az általános "jólléti" dolgoknál fontosabb, hogy egyre szarabbul viseli, amikor otthagyom idegen helyen - Anyuénál, Ugornyán a házban, bárhol. Így elkezdtem magam átnevelni a Jan Fennell módszer szerint. Néhány hete kezdtük, eddig ott járunk, hogy nem rongyol ki előttünk az ajtón és a kapun. Szívesen írnám, hogy szépen behívható, de ezzel eddig sem volt gond, szóval a kapufegyelmen kívül sok újdonság nincs. A pórázos sétákat is gyakoroljuk, nem tudom, melyikünk utálja jobban... Még néhány hét vasfegyelem, utána valószínűleg meglátjuk a Harmónia Kutyapanziót, Reát és Galát, hogy megnézzük, hogy viseli a Manci, ha ott hagyom. Meglátjuk...

Nem szaporítom tovább a betűk számát, néhány kép amúgy is többet ér ezer szónál is :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.