Tudom, hogy csak 5 napja van nálunk, de ez a kutya mindig meg tud lepni! Tegnap a hányós reggel után sikerült 2 körül elindulnunk - a fél lakást bepakolva az autóba. A lépcsőn kb. 5 perc alatt lejött utánunk az első körös 20 helyett, amit hatalmas haladásnak érzünk! Panka olyan természeteséggel ugrott be a hátsó ülésre, mintha mindig is ott lakott volna. Rájöttünk, a rendszer az, hogy beugrik, lellenőrzi, hogy mindketten bent vagyunk-e, majd hátramegy és lefekszik az ülésen. És rendszerint bealszik. Ahogy tette tegnap is. Egész konkrétan Nyíregyházáig aludt, kb. 1-2x emelte fel a fejét, hogy megnézze még mindig megyünk-e:) Kezdjük azt hinni, hogy van a kutyán egy automatikusan működő gomb, ami bekapcsolja, ha kint vagyunk, és mehet, szaladhat, és kikapcsolja, ha visszaértünk a lakásba/autóba. Egyre biztosabbak vagyunk ebben:) Tehát megérkeztünk Nyíregyházára (kb. 3x megkerültük a várost, mire megtaláltuk a nagyobb Tescot), én beszaladtam bevásárolni, Zoli addig kint maradt a büdös döggel. Aki egy óvatlan pillanatban, mikor Zoli épp máshova nézett, tökéletesen és szó szerint rászolgált a nevére - belefetrengett egy másik kutya csokijába!!! Aki tudja, írja meg nekem, hogy ez miért jó? Miért csinálják ezt a kutyák? 1-2 menhelyi kutya is csinálta, már akkor sem értettem, de Panka lakásban lakik, nála hatványozottan "pfúúj, rossz kutya!" Na mindegy, vennem kellett baba popsitörlőt, papírtörlőt, folyékony szappant. Ezek együttesen sem enyhítették természetesen a bűzt, amit a kutya magából árasztott, mondanom sem kell, mennyire vidám utunk volt Ugornyáig... Itt Zoli megpróbálta tényleg lemosni, amit nagyon kedvesen tűrt, de még mindig büdös. És ezen nem sokat javított a ma reggeli séta sem, amikor hasig mászott a nagyobb pocsolyákba, ill. még talált 1-2 helyet, ahol hentergőzhetne. A Büdös Dög. Aki, míg tegnap pakoltuk be az eszelős mennyiségű kaját (3,5 napra jöttünk, ketten...!), csak és kizárólag az autóban volt hajlandó megvárni ezt. Mintha attól félne, hogy ott hagyjuk - a kajáért cserébe...

Este flekkent sütöttünk a ház mögött, de mivel nagyon féltünk attól, hogy meglóg a sötét kutya a nagy sötétségben, inkább bezártuk a tárolóba. Ezt nyilván nagyon rosszul tűrte, nem is a bezártság miatt, inkább azért, mert nem lehetett a seggünkben. És mivel okos kutya, csak sikerült találnia egy olyan helyet, ahol kifér, így kiszabadult. Ettől első körben bepánikoltam, de úgy voltam vele, hogy meg kell bíznom a kutyában, ragaszkodik hozzánk, szeret minket, csak nem fog elszaladni. Dehogynem. Néha több percre is eltűnt, de aztán mindig visszajött!!! Magától is, és ha szóltam neki, akkor is! Kb. 80%-os a sikeres behívások aránya, ami több, mint Pongóé és Lilié összesen (Pongó - imádott dalmatánk, nagyon önálló és szelektív süket, míg élt; Lili - Keriék husky-malamutja, nagyon önálló, és ha lehet, még szelektívebben süket)! Tehát sütögetés közben hol mellettünk kuncsizta a simiket, hogy nagyokat nyargalt. Mert tud ám nyargalni, öröm nézni, komolyan! Viszont fene a kényes gyomrába, sejtelmem sincs mivel fogjuk etetni. Azt hittem a Pedigreet végre megeszi, de a vacsijába kockázott és jól összekevert flekken husi utolsó kockáját is kiválogatva a száraztápot úgy otthagyta, hogy csak néztünk! Egy szem husi sem maradt, viszont a tápból annál több. A kutyasuliban mondta a csaj, hogy felezzük meg a kajaadagját, amíg ilyen kis kerek, de mi inkább azért imádkozunk, hogy egyen valamit! Ja, majd' elfelejtettem! Indulás előtt 2 körben tudtuk csak levinni a cuccokat a kocsiba, Panka nyilván a második körrel jött. És mivel eddig nem lopott kaját (még tegnap sem, pedig ott volt vele pont egy szinten a husi!!!), simán fent hagytuk a szatyrával együtt, amiben az ágya, takarója, táljai és az aldis fogtisztító jutifalatjai voltak (ezt nagyon szereti, első nap semmi mást nem volt hajlandó megenni, ebből viszont kettőt is!). Mikor felértünk, mókás kép fogadott minket: a szatyor széttúrva, jutifalatos zacsi a földön, a kutya szájában egy naggyal. Majd' bepisiltem a nevetéstől, olyan kis édes volt, hogy kiszagolta a zsákmányt és megszerezte! Gyorsan elvettem tőle az egy menhetőt, majd felmértük a károkat: a reggel vásárolt 10 db-ból egyet kapott a séta után, viszont összesen 4-5 db maradt, tehát a kutya simán benyomott 3-4-et. 5 perc alatt! Hiába na, éhes, nem adunk neki enni... :) Aldiék ezt nagyon eltalálták, a menhelyi kutyáknak is ízlett, jobban, mint a DentaStix. Ha visszamentünk veszünk majd aldis száraztápot, hátha abba is ugyanezt az ízfokozót rakták... :P Az a baj, hogy nem nagyon tudok mit kezdeni egy finnyás kutyával. Hozzászoktam, hogy Pongó az alufóliával együtt ette meg a csirkét és míg felért a feje, nem nőtt szőlő, mert lelegelte. Teljesen mindegy volt mit adunk neki, egy perc alatt eltűntette, mint egy porszívó. Panka meg finnyás, nagyon is!

Ja, jó hírek: a kutyának igenis van mozgásigénye, ma reggel az üdülők közt elengedtük, és nyargalt, nyargalt körbe-karikába. És visszajött, ha hívtuk! És olyan kis tündér, tegnap vacsi után már nem mentünk vele egészségügyi sétára, de lehet kellett volna, mert ma reggel ahogy leszáguldott a lépcsőn gyakorlatilag egyből ment pisilni. Biztos nagyon kellett már neki. Majd nem sokkal utána jött a nagy dolog is; úgy néz ki kezd beállni, normalizálódni a bélműködése. Ha ismét megyek dolgozni én is, szépen be fogunk állni egy rutinra, mert az nagyon fontos egy lakáskutyának. Mi is olyanok vagyunk, mint az anyukák, akik már annak is örülnek, ha nem zöld trutyi jön ki a gyerekükből:), mi is örülünk, hogy egyre szilárdabb a cucc, ill. nem naponta egyszer pisil, hanem pl. most reggel a séta elején és a végén is! Úgy érzem már csak a kaja kérdést kell megoldani, és minden szupi lesz. Nem tudok eléggé hálás lenni az égnek, amiért nem vitték el őt előlünk, ill. elvitték a többi kutyát, akiket kinéztünk. Panka csodálatosan okos, ragaszkodó, és hihetetlenül gyölölű is! És büdös. De ezen majd javítunk:)

30 perccel később: megvan a motiváló kaja! Virstlit főzőtt Zoli reggelire, és kutya teljesen bepörgött tőle, nagyon érdekelte mit eszünk! Azt hitte ő is kap... a kis naív...:) Aztán persze kapott, de szigorúan miután mi is megettük, és szigorúan nem ülve, asztaltól! Ez az egyetlen szabály van/lesz, amit minden vendégünkkel be fogunk tartatni - nincs kutyaetetés az asztaltól!!! Nassszóval, a virsli nagyon ízlett neki, be is vetettük gyorsan a klikkert is, ami első kattra kicsit meglepte, de aztán csak a virslire figyelt. És meg is tanulta gyorsan az ül! parancsszót. 7 falat virsli hatására. Szeretem a kutyákat, ha megvan a megfelelő jutifali, gyakorlatilag bármire képesek. Már van is pár ötletünk, hogy az alapsuli után miket fogunk megtanítani Pankusznak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.