Hú, nagyon régen írtam már. Munka után mindig volt valami program, feladat, és este 11, éjfél körül már nem nagyon volt kedvem ezzel foglalkozni.

Lényeg, hogy immár 2 hete járunk együtt dolgozni, jórészt gyalog, néha autóval - ha késésben vagyunk Zoli elvisz minket egy darabon. Az irodában Pankusz egész jól elvan, néha ugat egyet-egyet, és még mindig sokat alszik. Mostanában már többször átsétál a többi irodába kaját és simiket gyűjteni.

Múlt hétvégén voltunk suliban, tanuljuk az ül, fekszik mozdulatokat egyelőre még parancsszavak nélkül. Nagyon hasznos lesz a következő 6-8 hétvége, nagyon sokat fogunk tanulni a kutya lélektanáról. Az, hogy emelett Pankusz is könnyebben fog beilleszkedni a világunkba, már csak ráadás:) Átvettük az oktatótól az egyik sípolós labdáját, mert úgy tűnt, tetszik Pankának. Nem nagy labdabolond, de majd szépen megtanuljuk ezt is. A Vivitől kapott kacsával/csirkével is szokott néha játszani, próbálgatja mikor sípol:)

Tegnap reggelre bejelentkeztünk egy másik dokihoz, akit Juci is ajánlott. Mivel nem tudjuk, hogy ivartalanítva van-e, és az utóbbi 1 hétben feltűnően sokat takarítja magát, gondoltuk még az igazi tüzelés előtt gyorsan átesünk a műtéten. A doki először leborotválta a szőrt a hasán, ahol műteni kell, és megállapította, hogy valamikor már műtötték, mert van sebhelye, de nem tudja, hogy miért - nyilván. Tehát most várunk, hogy fog-e rendesen tüzelni, vagy sem. Eléggé idegörlő, mert szeretném elkerülni a csöpögtetést, és társait, amiről amúgy semmilyen fogalmam sincs, tekintve, hogy eddig csak fiú kutyáink voltak/vannak.

Szerdán vendégség volt nálunk, velünk együtt összesen heten voltunk, pont mint a gonoszok:) Pankusz nagyon jól viselkedett, bár minden vendég érkezésekor nagyon izgatott lett, ugrált, csóvált ezerrel, de aztán szépen lenyugodott, és végül nyugodtan horpasztott a helyén, míg mi beszélgettünk. Kaját is csak mérsékelten kuncsizott, de mivel másnap műtétje lett volna, semmilyen formában nem ehetett. Viszont tegnap este igen! Be is pótolta a lemaradást, majdnem megette az összes tápot - amit igaz, kicsit felturbóztunk a sült májjal és tört krumplival, amit már nem bírtam megenni. Olyan 4-6 szem tápot hagyott, de egyébként elpusztította. Viszont utána sem este, sem reggel nem adta jelét a nagy mennyiségű kaja elfogyaszátásának, bezzeg mikor itthon hagytam 4-5 órára... Nyilván nem az ő hibája, indulás előtt le kellett volna vinnem. Ehelyett a szőnyeget takaríthattam. Nem volt szép... Ma amúgy különösen rosszul reagáltak az emberek a kutyára séta közben. Oké, nem szép látvány, ahogy a kutya a járda közepén guggol, de mivel feltakarítom, igazán nem értettem miért néznek rosszallóan. Na mindegy, ez már örök háború a kutyások és kutyátlanok közt. A legnagyobb probléma az, hogy tőlünk bő 10 perc sétára van a legközelebbi zöldes rész, bár azok is max 20-50 nm-sek, tehát az sem sok. Így sajnos óhatatlanul a járdára fognak piszkítani a kutyák. Amit itt, a IX. kerben nem mindig szednek fel a 'gondos' gazdik...

Anyuék jönnek haza vasárnap, amit egyrészt alig várok - Tesót május óta nem is láttam!!! -, másrészt lesz nagy meglepi Anyunak, hogy van kutyánk. Remélem mérsékelt tűzhányó aktivitást fog mutatni...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.