Tegnap, vagy tegnapelőtt valami hirdetésen, vagy sztorin felbuzdulva megírtam a bejegyzés címét: Kölyök vs. felnőtt kutya, hogy ha majd lesz időm, megírom a témáról a véleményemet. Egészen a mai nap délelőttjéig nagyon határozottan is tudtam volna ehhez a véleményhez ragaszkodni, és az eszem ragaszkodik is, de aztán találtam egy hirdetést, csokiszínű kispankák:

http://www.startapro.hu/tobbi_kategoria/allatok/kutyak/2156882

Egy pillanatra tényleg azt hittem, megvalósítható, áprilisban kiskutyával bővül a család - még Zolinak is megírtam, hogy új szülinapi ajándékot találtam magamnak :) -, de aztán persze győzött a józan ész. Pont azokkal az érvekkel győztem meg magam, amikkel ma délelőttig a többi, kizárólag kölyök kutyát kereső gazdijeltöltet. Bár azon kívül, hogy:

• szétrág mindent,
• nem szobatiszta,
• iszonyú sokat kell vele foglalkozni, ha azt akarjuk, hogy normális kutya váljon belőle
• az első éves költségek a csillagokat is elérhetik

nálunk még ezek is vannak:

• Panka nem fiatal, nem bírna egy hiperaktív kiskutyát
• egy kutyás munkahely még csak terem néha-néha, de két kutyát már 100000% százalék, hogy nem lehet bevinni
• így is várom kicsit, hogy visszazökkenjünk a normál kerékvágásba, és egy kutyára kelljen csak figyelnem a séták során, Panka mellé még egy kölyök is kész őrültség lenne
• ha a közeljövőben tervezünk családalapítást, 1 kutya is jópofa feladat lesz, nem hogy kettő! Bár nagyon sok esetben, szituációban nincs nagy különbség, hogy 1, vagy 2 kutyád van, ezt azért meg kell említeni! 

Viszont valami félelmetesen aranyosak lehetnek, nagyjából a fenti hirdetés képeihez hasonlóan tudom elképzelni Pankát is kicsiben, amit nagyon sajnálok, hogy kimaradt - számunkra, mert nyilván ő is volt kölyökkutya :)

És mivel pontosan az ilyen típusú hirtelen döntések szoktak a legnagyobb hibák lenni, és én az elmúlt hónapokban az ilyen döntések ellen küzdöttem, természetesen nem lesz létszámnövekedés a kutyafalkában. (bár azért reménykedem Zoliban, mert ő is gerjed a kölyök vizslákra :) ) Mindenesetre szívmelengető érzés volt eljátszani a gondolattal egy percre.

A hirtelen fellángolásomat letudva, megosztanám a gondolataimat a kölyök vs. felnőtt kutya témában. Nagyon sok helyen olvasni, hallani, hogy a gazdik csak és kizárólag kölyök, vagy nagyon fiatal kutyát szeretnének, mert szerintük csak azok tudnak igazán kötődni a gazdához, fiatal korban tud kialakulni a kapocs kutya és gazdája között. Még Tesóm kutyabolond expasija is így gondolta nagyon sokáig, de aztán pár hónapig egy menhelyen dolgozott, és ott olyan szintű szeretetben és ragaszkodásban volt része, amit a saját, kölyökként szerzett kutyáitól soha nem tapasztalt. Az én érveim a felnőtt kutyák mellett a következők (ezen érvek mellett döntöttünk Panka örökbefogadása mellett is):

• egy menhelyről/fajtamentőktől örökbefogadott kutya leinformálható, bőséges információt lehet kapni a belső tulajdonságairól, temperamentumáról, hajlamairól, esetleg előző életének körülményeiről. Ez alapján el lehet dönteni, hogy egy aktívabb, vagy kényelmesebb, izgágább, vagy nyugodtabb kutyát válasszunk. A legfontosabb kérdés a kutya temperamentuma, energiaszintje. Ezt 6-8 hetesen a legritkább esetben lehet teljes bizonyossággal megjósolni, és egy rossz döntés tönkreteheti a bútorokat, a kertet, a családot és természetesen a kutyát is. Egy jó döntéssel ellenben kiegészítjük a családot/falkát, majdnem mintha egy színben és anyagában tökéletesen a lakásba passzoló szőnyeget vennénk. Egy jó választás nem jelent nagy változtatást eddigi életünkön, nem borít fel mindent, hisz a kutya maga is hasonlatos hozzánk, hasonló igényekkel.
• egy felnőtt (akár fiatal, akár idősebb) kutya jó eséllyel túl van a rágós korszakán, így jó eséllyel nem tombol-rombol, mint egy hurrikán.
• egy felnőtt kutya jó eséllyel tisztában van az alapvető tudományokkal, jó eséllyel nem akkor lát először pórázt, nyakörvet, autót, lakást. Ez természetesen nem vonatkozik a szaporítótelepekről, vagy rossz körülmények közül jött, vagy egész addigi életében gazdit még nem látott egyedekre. Ám ha kezdő kutyások vagyunk, nyilván nem fogjuk ilyen nagy fába vágni a fejszénket - vagy csak profi segítséggel érdemes.
• szintén fontos, bár nem a legfontosabb, hogy egy felnőtt kutya végleges méretét, szőre színét, hosszát láthatjuk, nem a tappancsa alapján kell belőni, hogy 5, vagy 50 kilós lesz-e. Nem tudnak nekünk eladni havanese-ként fehér szőrös keveréket, akiből puli méretű kutyus lesz. Nem fogunk több 10.000 Ft-ot kifizetni egy szaporítónak a kétes minőségű árúért. Minőség alatt itt az öröklött betegségeket és további nyalánkságokat értem.
• a legfontosabb és legnagyobb erényük viszont a felnőttként örökbefogadott kutyáknak a kicsikkel szemben: ők tudják milyen utcán kóborolni, idegen emberektől függni, kukákban élelmet keresni, télen dideregni a hidegben, esetleg egy menhelyen a többi fajtárs között várni az álomgazdi megjelenését. Ők tudják, milyen volt gazdi nélkül, nem szeretve, és ha végre ismét bekerülnek egy családba, örökké hálásak lesznek ezért! Azt a fajta ragaszkodást és szeretetet el sem lehet képzelni, le sem lehet írni, amit egy örökbefogadott kutya tud produkálni - míg el nem rontjuk, mint mi (én) Pankát, erről itt olvasható hosszabban: http://zsakbakutya.blog.hu/2011/03/07/ultrabrutal_het

Arról nem is beszélve, milyen jóleső érzés a tudat, hogy a kutya, aki tavaly télen még a menhelyen fagyoskodott, most jóízűen horpaszt a székében, párnáján, az ideális hőmérsékletűre felfűtött lakásban, tudva, hogy minden nap van min. 3 séta, minden nap van vacsora, és minden nap van szeretgetés és jutifalat is. És most ugyan van némi nézeteltérés a falkavezér szerepét illetően, de ha ezt a kérdést is megoldottuk, mondhatom, hogy megtaláltuk a színben és anyagban tökéletesen a lakáshoz illő szőnyeget (kutyát), aki tényleg csak kiegészíti a családot és nem bonyolítja túl annak működését.

Teljes szívemből ajánlom mindenkinek felnőtt kutya örökbefogadását, akár a Pankához hasonló, picit idősebb korosztályt is! Egy jó döntéssel sok-sok év boldogságot kaphatunk. Szerintem ezzel Panka is egyetért! :D

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.